Ünnep

Ebben az évben ma voltam utoljára gyermekágyas látogatáson. Holnaptól remélhetőleg jön a digitális detox és a lelassulás. 

Hála van a szívemben és bizalom. A covid alatt álmodtam meg, hogy gyermekágyas dúla leszek. (Akkor még én sem tudtam, hogy van ilyen, csak körbeírni tudtam, hogy mit szeretnék csinálni.) Sejtettem, hogy ennek a dolognak még kell idő. 

Hálás vagyok, hogy - annak ellenére, ami a világban zajlik - idén kétszer annyi család keresett fel, mint tavaly. Azért is, hogy nagyon sokat tanulhattam. Ebben az évben leginkább a vállalkozói létről és saját magamról. Még nagyobb hitre, bizalomra, rugalmasságra volt szükség és a képességre, hogy több lábon álljak. 

Hálás vagyok azoknak akiktől tanulhatok és akikkel együtt álmodjuk meg, hogy hogyan lehet ezen a területen még tenni, gyógyulást hozni.

Ahogy hallgatom a szülésélményeket, azt érzem, hogy soha nem volt nagyobb szükség a dúlai kísérésre, jelenlétre, mint most. A szülésnél és az utána következő egy évben. 

Kívánom, hogy tudjunk megérkezni magunkhoz és egymáshoz, vegyen körül mindenkit fenyőillat és sok mosolygó szempár.